Reggel arra ébredtem hogy Justin, a bátyám eszelősen
bámul. Először azt hittem csak álmodok,     
  ezért megdörzsöltem a szemem, de még mindig ott
volt. Ekkor kiderült hogy nem álmodok. 
- Mi van? - kérdeztem két ásítás között.
- Eljössz velem este? - kérdezte izgatottan. 
  
- Hová? - lepődtem meg.   
 
- Bulizni – vigyorgott 
- Dehogy megyek! - kerekedett el a szemem.
- Anyu elengedett. - mondta. 
- Az lehet, de még nem vagyok 18 és nem engednek be. -
 érveltem. 
 
- De én már 19 vagyok és velem beengednek –
 vigyorgott. 
  
- Akkor sem megyek! - fontam össze magam előtt a
 karjaimat.
- Naaa, légysziii – rángatta a karom. Sóhajtottam
 egyet és azt mondtam, hogy csak akkor megyek ha Sarah is jöhet. 
      Na igen, Sarah, a legjobb barátnőm mindenhova jön
 velem, kivétel nélkül. Justin rábólintott, úgyhogy úgy
 alakult hogy megyünk. Gyorsan fölhívtam Sarah-t, aki persze igent
 mondott, és indulásig nálunk volt, mivel szembe lakik velünk.
 Alig bírtam kivárni az estét, még sosem voltam ilyen helyen, és
 egy kicsit kíváncsi voltam. Na meg persze izgultam is. Sarah-val
 egész nap azt tervezgettük hogy mit vegyünk föl, mert még ő
 sem volt ilyen helyen. Utcai ruha és natúr smink mellett
 döntöttünk. 
      Mikor mi már rég kész voltunk, Justin még
 mindig a hajával szórakozott. Nemsokára ő is kész lett (röpke fél óra) és
 elindultunk. Kocsival mentünk, mivel Justinnak már van jogsija,
 csak kocsija nincs ezért mindig apuét használja. 
      Egészen messze volt ez a szórakozóhely,
 úgyhogy az út alatt Justinnak magyaráztam hogy anyu mondta hogy
 ne legyen részeg (egyszer már volt, senki sem emlékszik rá
 vissza szívesen), meg hogy ne álljon össze minden jöttmenttel,
 és amíg ezt magyaráztam, oda is értünk, úgyhogy nem telt
 unalmasan az út. 
 
                   Kintről kihallatszott a borzalmas
zene, mindenféle DJ-k amit Justin imád, Sarah és én 
             már kevésbé. Na ja, mi inkább One
Directiont, Fall Out Boyt és Green Dayt hallgatunk, 
             úgyhogy nekünk már a zene se volt
megnyerő. Leültünk a bárbulthoz, és kértünk két kólát, 
             Justin meg eltűnt táncolni, vagy
mittudomén, mi meg ott maradtunk beszélgetni. 
 - Nem nézünk körül? - kérdezte Sarah.
- Mmmm – húztam a szám. 
  
- Naaa – rángatta a karom.
- Jó, rendben. - mosolyogtam. 
     Felálltunk és elindultunk a tömegben. Lépni alig
 tudtunk a sok bulizó, részeg baromtól. Nekem leginkább az volt a
 tervem, hogy megtaláljuk Justint, de őt sehol sem láttam, sőt
 Sarah-t is elvesztettem. Kezdtem pánikolni, amikor valaki elkapta a
 csuklóm.
- Hé! - fordultam meg, és Niall Horannel találtam
 magam szembe. Azonnal ledermedtem, és csak néztem őt. 
 
- Elveszettnek tűnsz – mosolyodott el.  
- Hát eltűnt a barátnőm és a bátyám is. Kicsit
 bepánikoltam – mondtam nyugodtan. Persze legbelül olyan   voltam
 hogy áááááááááá úúúúúúúúrsiteeeeeeen
 ááááááááááááá!!!, de nyugodtak kellett maradnom, nehogy
 elüldözzem.
- Segítsek őket megkeresni? - kérdezte engem
 fürkészve. 
-
 
Hát. Aha, légyszi – váltottam könyörgőre. 
 
- Hogy néz ki a barátnőd? -  kapkodta a fejét. 
  
- Hát izéé..szőke – vágtam fura fejet.
- Sok szőke lány van itt – nevetett fel. 
  
- Egy fekete felső volt rajta meg egy
 fehér-szürke-fekete kockás ing. - magyaráztam. 
 
- Ott van. - mutatott maga elé Niall. 
- Sötétben nem jó a látásom – ingattam a fejem, és
 mindketten felnevettünk. Elindultunk Sarah felé, aki tanácstalanul
 kapkodta a fejét és megörült, amikor meglátott. És amikor
 meglátta mellettem Niallt, ő is ledermedt. Hasonlóan, mint én. 
 
- N..nem kéne megkeresnünk Justint? - dadogott. 
  
- Nem. Ott van – mutattam a pult felé. - JUSTIN! -
 próbáltam túlüvölteni a zenét. Odasiettem hozzá, elkaptam a
 karját és elkezdtem a kijárat felé húzni. Mikor kiértünk,
 Justin felém fordult. Látszott a szemén, hogy valami nem stimmel,
 ezért sejtettem hogy valami ilyesmit fog kérdezni:
- Te ki vagy? 
  
- Jaj, ne – sóhajtottam. 
 
- Hazavigyelek titeket? - kérdezte Niall. 
- Megköszönném – néztem rá fájdalmasan.
 Odamentünk Justin (vagyis apu) kocsijához, és beültünk. Én az
 anyósülésre, Niall a kormányhoz, Sarah meg hátra Justinnal.
 Magyaráztam Niallnek az utat, és elég sokára értünk haza. 
 
- Huhh. Köszi hogy hazahoztál. Anyu nem fog örülni –
 húztam a szám. 
  
- Szívesen. - mosolygott. Én visszamosolyogtam rá, és
 mind kiszálltunk. Én Justint fogva bementem a házba, Niall a
 buszmegállóba (ott hagyta a saját kocsiját), Sarah meg haza. 
 
- Anyuuuuuu! - kiabáltam. 
  
- Sziasztok, máris itt vagytok? - mosolygott anyu.
 Fájdalmasan Justinra pillantottam. Anyu átvette tőlem, én meg
 úgy ahogy voltam bevágódtam az ágyamba. Fáradt voltam.